Húsvéti kutyás-gyermek foglalkozás

Elérkezett a nagy nap... az első kutyás-gyermek foglalkozás kint a lovardában... Elmondom őszintén aludni is nehezen tudtam. Már napok óta készültem erre a napra, mivel a húsvét volt a mai nap fő motívuma ezért a játékokat is át kellett kicsit alakítanom és belevonni a nyuszit és a tojást :)
Nem azért aludtam nehezen, mert attól féltem, hogy a kutyák nem teljesítenek jól, vagy valami gond lesz, bízok a rutinjukba és abba, hogy képesek vad idegenekkel is jól dolgozni. Attól féltem, hogy esni fog az eső és hogy nem jön ki senki.... Már 6 órakor felkeltem és rohantam az ablakhoz hogy vajon esett-e meg hogy mennyire van hideg és mennyire felhős az ég... Tudom butaság, csak igazából így hogy szabadtéri foglalkozás volt, így az időjárás egy naaaaaaaaaaaagy befolyásoló tényező a foglalkozáson.... És hál'istennek nem esett az eső... se ma se tegnap, így nem volt felázva se a pálya... Elvileg tegnap bent a városban jégeső is volt itt-ott de kint a pályán semmi nem volt... :)

Reggel már korán útnak indultunk. A kocsi tele volt pakolva játékokkal, és két munkára szomjazó vizslával :)
Mikor megérkeztünk a pályára nem telt el sok idő és megérkeztek Eráék is Vásárhelyről. Erika a habilitációs kutyakiképzői tanfolyamon volt csoporttársam. Hozta nagy fiát, Pepét is, aki a téli vetélkedőn Csipesz "pótgazdijaként" ezüst érmes lett. Erika segített nekem elrejteni a csokitojásokat a tojás kereső versenyhez.

Elérkezett 9:30 perc, ekkora volt meghírdetve a foglalkozás. Eleinte elég kevesen voltak, de azzal a 7-8-as létszámmal is bőven meg voltam elégedve első alkalomnak. Majd teltek múltak a percek és hirtelen lett 17 gyerkőcöm. Annyira boldog voltam, hogy ennyien eljöttek velünk játszani. És most is eljött több ovisom is, aminek nagyon örültem, mert ez azt jelzi nekem vissza, hogy szeretnek minket és szívesen jönnek el velünk játszani.

A foglalkozást köszönéssel kezdtük, a fiúknak locsolóversért járt a pacsi, a lányoknak csak kellő határozottság kellett és kaptak egy vizslamancsot a tenyerükbe.

Sok-sok játékot játszottunk, mivel a sorrendet nem jegyeztem meg így csak felsorolom őket. Volt faroklopó, répalopó, "nyuszik ki az üregből", nyuszis akadálypálya, szoborjáték, képes csoportosítás, bátorság próba, mondókázás stb...

Hogy hogyan fért bele ennyi játék a délelőttbe? Úgy hogy 2óra hosszát játszottunk a gyerekekkel, még jó hogy két kutya volt nálam, különben nem tudtunk volna ennyit dolgozni egyhuzamban. Annyira belejöttem a játékba, hogy nem is figyeltem az órámat.

Ma is voltak szép emlékek, voltak félős gyerkőceim és visszahúzódóak, de a végére már ők is oda mertek jönni a kutyákhoz trükköt kérni, falatot adni stb... Hát igen ez a kutyás terápia valódi terápiás hatása, mikor a gyermekek lelkét nyitja meg a kutya és annak jelenléte.

Hogy mi volt a mai nap nehézsége? Hát az, hogy a szülők mellett a gyerekek nem az igazi oldalukat mutatják nekem, ezt az ovisaimon fedeztem fel, hogy azok akik az oviban olyan határozottan végig viszik a kutyát az akadálypályán, vagy úgy kérnek tőle trükköket, hogy nem kell segítenem se, azok ilyen helyzetben mikor a szüleik látják őket, akkor sokkal bátortalanabban viselkednek és nem mernek úgy megnyílni az órákon. Ezt nem csak a mai nap tapasztaltam hanem már többször is, más helyzetben is. Volt olyan, hogy utcán mikor összefutottunk gyerekekkel meg se merték simogatni a kutyáimat, bezzeg az ovis csoporttársak között ők jelentkeznek először pacsit kérni.

De ezt leszámítva egy rendkívül eredményes napot zárhattunk le. Nagyon sok jó élménnyel gazdagodtunk. Nagyon köszönöm azoknak akik kijöttek ma hozzánk. Két hét múlva várok megint minden játszani vágyó gyermeket :)

Utólag pedig nagyon nagy köszönet Ménesi Erikának a húsvéti mézeskalács figurákért, amiket direkt erre a napra a gyerkőcöknek sütött. Nagyon köszönjük :)

Tv-s beszámoló a nyílt napunkról

Vasárnap a Szentes TV is kilátogatott a Nyílt Napunkra, és egy elég hosszú összefoglalót készítettek is rólunk, melyet a Szentesi Kutyások Klubja a Facebook oldalán is leközölt az alábbi linken:
https://www.facebook.com/photo.php?v=694291333969440&set=vb.100001657390759&type=2&theater

A Szentesi Kutyások Klubja első nyílt napja 2014.04.13.

Elérkezett a nagy nap, amikor debütálhatott frissen alapított egyesületünk a Szentesi Kutyások Klubja. Egyesületünkben a kutyázás szinte minden területébe bele lehet kóstolni. lehet nálunk sport kutyázni, családi kutyázni, kutyaovizni, kezdő-haladó engedelmes csoportban részt venni. Indul a ringdresszúra képzés is a kiállításra járó kutyusoknak és gazdijaiknak, valamint velünk a vizslákkal a gyermek-kutyás foglalkozások.

Itt az egyesület honlapja, itt bővebben olvashatnak munkáinkról: http://www.szentesikutyasokklubja.com/ .

Mivel mi vagyunk Szentesen az elsők akik ezzel foglalkozunk, ezért szeretném minél több helyen kipróbálni magunkat. Most egyenlőre a kinti foglalkozásokat kezdjük el, mert jó időben sokkal jobban kimozdíthatóak a családok is egy kis kutyázásra, mint egy meleg terembe.

Vasárnap már reggel 8-kor kint voltunk a pályán és elkezdtünk pakolni a délutáni családi napra.
Sátrakat állítottunk, pályát építettünk és készítettük a kutyákat a délutáni bemutatókra.
Nehéz helyzetem volt mert délután 1 órára volt meghírdetve a kutyás-gyermek program. Hát igen a vasárnapi ebédről nem könnyű időben megérkezni ezt én is tudom, ezért izgultam is, hogy vajon hányan jönnek majd el. Kicsit vártunk mert az emberek 1 órakor kezdtek el megérkezni a pályára, ezért kicsit csúszott a program.
Hát az az igazság, hogy kár volt félnem. Nagyon sok gyermek jött ki, hogy játszhasson a vizslákkal. Nagy boldogságomra sok ovisom is kijött a Napraforgó és a Bóbita csoportból, aminek nagyon nagyon örültem. Ráadásul az anyukák elmondták, hogy otthon sűrűn vannak emlegetve a kutyusok, és az otthoni kutyákat is próbálják tanítgatni a gyerekek, és otthon is el szokták mondani a nálam tanult mondókákat. Iszonyatosan boldog voltam ezektől a hírektől, hiszen én nem találkozok a szülőkkel, így nem tudtam, hogy mennyi élmény megy haza a kutyás foglalkozásokról, hiszen délelőtt vagyunk velük egy órát és ki tudja délutánig mennyire lesz még izgi, hogy mi náluk jártunk, de úgy tűnik, hogy nagyon :)

Mariann volt segítségemre a bemutatóban, ő választotta ki nekem a gyerekeket a játékokra, valamint a gyerekeket gardírozta.
Pacsiadással kezdtük a bemutatót, Zsófi így köszönt a gyerekeknek, majd egy székfoglaló következett Csipesszel.
Folyamatosan váltogattam a kutyákat én is, mert mindkét kutyának van olyan játék amelyiket jobban szeret és szívesebben játszik, ezt figyelembe véve váltogattam őket.
Próbáltam olyan játékokat vinni, amibe minél több gyerek be tud állni egyszerre, és a zavaró körülményeket figyelembe véve sikerélményük is lesz.

Játszottunk még hurka dobó versenyt, faroklopót, bátorság próbát.
Majd elkezdődött a lovas bemutató. Eközben megkértek minket, hogy később játsszunk még egy kicsit a gyerekekkel, mert azóta jött még nagyon sok gyerek.
A lovas bemutató után Csipesszel részt vettem a csoportos engedelmes bemutatóban is.
Ezután jött Diego 3-as akadály ugrása apportozással, majd Coni IPO I-es engedelmességi bemutatója.
Ezután őrző-védő bemutató volt, ahol nekem kellett beszélnem a pályán látott dolgokról, csak elkaptak a tv-sek egy gyors interjú erejéig, húh hát szerintem 2 értelmes összefüggő mondatot nem mondtam, mert közbe fél füllel hallgattam, hogy ki vette át helyettem a mikrofont, hogy mi történik a pályán, meg próbáltam válaszolni a kérdésekre, de nem jöttek jól a szavak és a kifejezések  :) :)

Az őrző-védő bemutató után jött az agility bemutató, majd a tombola húzás.
Míg tartott a tombola húzás mi a vizslákkal a kutyaovi területén játszottunk egyet ismét a gyerekekkel, és még így a második körre is rettentő sok gyerkőc jött velünk játszani.

A kutyáimon a nap végére láttam, hogy lehúzták a rolót,és hagyjál békén hangulatba kerültek, ami nem is csoda, mert jóópár gyereket megjátszattak, plusz Csipesz még az engedelmes bemutatóba is szerepelt. Képeket az egyesületünk Facebook-os oldalán nézhetnek meg az érdeklődők.

Összességében egy nagyon jó és vidám napot zártunk. Hál istennek nagyon jó idő volt egész nap, egy szál pólóban is melegem volt a pályán. Végig sütött a nap.

Most vasárnap pedig húsvéti hangulatban várom a gyerekeket a pályán egy kis kutyás-gyerek foglalkozásra.

Meglátogattuk az Időseket :)

Ismét hívtak minket az idősek otthonába egy kis simi partyra :) Persze szívesen megyünk mi is hiszen mindig jól jön pár kedves szó, finom falat és simogatás a kutyáknak, meg persze én is és a kutyáim is tudják, hogy ezzel jót teszünk. Hogy honnan tudják? Hát megérzik, sokkal fejlettebben érzékelik az ember érzelmi és fizikai állapotát mint ahogy azt mi látjuk.

Csipeszke készségesen "buksizik" a nénik, bácsik ölébe, még akkor is ha véletlen néha belenyúlnak a szemébe vagy meghúzzák a fülét, mert hát valljuk be az időseknél már a kézremegés nem ritka eset, pláne ha Alzheimeres valaki vagy Parkinos kóros.

 Ők is szívesen simogatják a kutyákat, és nekik is feladat az hogy koncentráljanak a kutya megérintésére és csökkentsék a kezük remegésének mértékét, persze ha tudják.

A kutyák ismét boldogan jártak körbe a boldog idős emberek között. Néhányan puszit is kértek Csipesztől, amit persze örömmel teljesített, Zsófi pedig mindig elidőzött egy-egy néni, bácsi előtt, állva hogy simogassák őt :)

Itt nincs konkrét fejlesztési terület, amiért érdemes ezt csinálni, itt kedély állapot javítás, vagy ahogy ott mondták lelki feltöltődés a cél, és persze a sok felszabaduló oxytocin, ami miatt jobban lesznek és boldogabbak :) meg persze optimistábbak :)

Edina most is készített sok képet a kutyákról, pontosan 112-t :) , majd teszek fel belőle párat :)

Most pedig pihenünk mert délután sportolunk :) Holnap a kutyaiskolában próbálunk a hétvégi bemutatóra, csütörtök-pénteken ovi, szombaton jó lenne végre beállni agilityre, ha lesz időm, vasárnap pedig terápiás és engedelmes bemutató :)

Ráadásul holnap jönnek haza a svájci unokahugaim, úgyhogy mindig lesz aki simogassa a kutyákat :)

Sport és munka

Végre itt a jó idő és végre vége a téli begubózásnak és elkezdődhetnek a kinti foglalkozások és a kutyás sportok.
Tamással felfedeztük, hogy van itthon 2 görkori amivel jól le tudnánk a kutyákat fárasztani... Nem is kellett több, rendeltem két hámot az ebeknek hogy ne a terápiás hámjukat használjuk erre, meg ne a nyakörv szorongassa a nyakukat miközben húznak minket.
El is indultunk a gátra, és egész jóó volt. Még Zsófi is húzott engem a korival :) najó csak az elején aztán áttért a kocogásra. Ahhoz képest, hogy anno mikor még a régi kutyasuli pályára jártunk oda biciklivel vittük anno Zsófit, akkor olyan jó kondiba volt, olyan szép izmos teste volt, azután hogy a rendőrök rászálltak a témára és nem lehet kutyát futtatni (de akkor hogy elégítse ki az ember a kutya igényeit, és hogy vezesse le az energiáit ha már mindent büntetnek???) utána már gyalog vagy kocsival vittem őket a pályára.
Mivel görkorival hasonló lenne a helyzet így a gátig kocsival megyünk onnan átvesszük a korit és usgyi neki Csongrád felé. Sajnos a hídon túl nem tudunk menni mert életveszély lenne a kocsiktól pár centire korizni a kutyákkal.. pedig simán menne egy Csongrád oda-vissza kicsi pihivel.

Egyik nap azt vettem észre magamon és a kutyákon is, hogy nem fáradtunk el ebbe a kis korizásba... 2-3 kilómétert korizunk ők húznak egész sokat minket, de azért nekünk is kell teperni mellettük, ami nekünk is jó ők csak a gyorsabb tempóba segítenek bele. Nos azt vettem észre hogy nem fáradtunk el, és eszembe jutott, hogy oké akkor hozunk még másik pórázt meg futócipőt, és a korizás utána irányt váltunk és cipőt, és Szegvár felé indulunk neki a gáton egy kis canicrossra.
A canicross olyan kutyás sport, ahol a kutya a gazdával a derekához kötött pórázzal fut terepen. Nekünk a terep a gát most, és hát nincs ilyen speciális canicrossos pórázunk de majd ha már úgy érezzük hogy idegen terepen is futnánk így akkor talán beruházunk rá, de a sima 2 karabineressel is tök jól meg tudtuk oldani a dolgot. Csipesszel könnyű volt Tamásnak futnia, mert elég jó tempót diktál a mögötte repkedő embernek :) Nyújtja a lépést így többet is tudnak futni rövidebb idő alatt, míg mi Zsófival kocogtunk. De azt kell mondjam NAGYON JÓ volt. Annyira jó hogy ilyen sportosak lettünk mostanában, már alig várom hogy hazaérjen Tamás és induljunk sportolni az ebekkel :) Nagyon jó időtöltés :)

Meg persze a canicross-os póráztartással lesétáltunk a partra is, közben felvillant az eszembe a kiképzéselméleten tanult módszer az ignorálás, azon belül is a bázis kommunikációóóó. Hohóó de hogy miért is kellett ez nekünk ennyire? Hát Csipesz pórázfegyelmével sokat szenvedünk, tudja hogy mit várok tőle, de képtelen hosszú távon szépen sétálni. Nos erre is jó volt a bázis kommunikáció... Csipeszt mintha kicserélték volna, a gáton nagyon jól ment, és meg is néztük gyorsan a városban is éééés beváááááált :) hát volt értelme annak hogy habil kiképző lettem :) megoldást találtam Csipesz problémájára :) Tegnap is kipróbáltuk a bázist a városba úgy hogy előtte nem volt lefárasztva a gáton és egész jó volt :) Még gyakorolni kell hogy fordulás nélkül menjen de jó úton járunk :)

Tegnap Zsófival voltunk a Napraforgóknál. És láss csodát, Zsófia teljesen fel volt pörögve :) Ilyennek is ritkán látom hogy bakkecske ugrással hozza vissza az apport tárgyat a gyerekeknek :) Úgy tűnik javult az állóképessége és emellé a kedélyállapota is a sport miatt. Legalábbis én a sportnak tudom ezt be :) Mert én is jobban vagyok tőle akkor rájuk is biztosan jó hatással van :)

Ma pedig Csipesszel voltunk a Bóbitáknál. Csipeszke is nagyon ügyi volt, a félős gyerkőcök pedig egyre bátrabbak a foglalkozáson :) Annyira jó hogy legalább látványos változást érünk el náluk :)

Jövőhéten megyünk idősek otthonába, oviba és nyílt napunk is lesz a kutyasuliba ahova lehet jönni velünk játszani .