Kézilabdások tábora-idősek otthona- Palkós tréning- és úszótábor

Még a cím is hosszú, pláne a sok élmény és munka ami így két nap alatt történt velünk. Tegnap fél1-kor buszra ültem Csipesszel és mentünk Zsuzsához a lovardába. Mikor Csipesz meglátta Edit a nagy barátját, másfél órán át rohangáltak... Edi már feküdt és teljesen kifáradt, de az én energia bomba vizslám még ugrált előtte, hogy kergesse meg őt Edi... Sokan kérdezik, hogy miért ilyen vékony Csipesz.. hogy miért?? azért mert körülbelül 10x annyit mozog mint Zsófi... Tegnap másfél óra megállás nélküli kergetőzés után következett 2 óra gyermek foglalkozás a kézilabda táboros gyerekekkel, majd onnan mentünk át Csongrádra Palkóhoz és gazdijához Mártihoz egy kis közös kutyázásra.... Csipesz délután 3/4 1-től este fél 7ig megállás nélkül rohangált és dolgozott... Simán lemozogja azt a mennyiséget amit megeszik, hiába adok neki sok tápot...

Nos tehát tegnap a lovaglással párhuzamosan mentek a kutyás játékok a gyermekeknek. Egész sokat játszottunk, de Csipeszt sem akartam teljesen lefárasztani, mert tudtam, hogy még utána vár rá a kemény munka és tréning.
Tamás kihozta Zsófit így vele is tudtak egy kicsit dolgozni a gyerekek, tőle is kérhettek pár trükköt.

A foglalkozás után kocsiba ültünk, össze szedtük Kingát is és indultunk Mártihoz és Palkóhoz Csongrádra. Palkó egy nagyon édes, és nagy mozgás igényű labrador kutyus. Sok féle dolgot kipróbáltunk és gyakoroltunk, például, hogy minden kutya dolgozzon mindenkivel, helyben maradás zavarással, különböző zajokhoz szoktatás, apport tanítása, klikkerezés stb.
A vizslák hulla fáradtan értek haza tegnap... :) De jó volt, hogy egy dolgos napot zárhattunk le.

Ma délelőtt kissé fáradtan, de annál nagyobb lelkesedéssel indultunk el a vizslákkal a Szentesi Idősek Otthonába, ahol már vártak minket idős barátaink. Szeretünk ide járni mindannyian, a kutyák végig járnak körbe-körbe simogattatják magukat, és csóválnak végig :) Az elején nagyon fel voltak pörögve, Csipesz már régen volt, mivel a műtéte miatt kimaradt a munkából, de az idősek már nagyon várták őt, hiszen ő a pusziosztó örökmozgó, és ahogy észrevettem nekik szükségük van a pörgésre :) Edina az ápoló azt mondta, hogy kiraktak egy csomó kutyás képet a folyosóra, de az idősek bevitték a képeket a szobáikba, ahol ők vannak a kutyákkal lefotózva, hogy mindig láthassák őket :) Nagyon kedvesek, mindig nagyon örülnek nekünk, olyan kedves dolgokat mondanak nekünk mindig, ami feltölt lelkileg, így mindig kapok egy plusz löketet a kutyázáshoz. :)

Útközben a foglalkozásra kaptam egy telefonhívást, hogy délután a strandon várnak minket egy kutyás foglalkozásra az úszótáboros gyerekeknek.
Csipeszt tudtam délutánra összekaparni annyira, hogy lemenjünk a strandra egy rövid foglalkozást tartani a gyerekeknek. Még a kapun se jutottunk be és kiabáltak utánunk, hogy "Csipeeeeeeeeeeeeesz" :) Jó megálltunk egy gyors simire az ismerős arcoknak :) Majd nem mentünk 100 métert se tovább hallottam megint, hogy " Nézd ott van Zsófi, vagy Csipesz... " :) Hát igen egyre több gyerek ismer meg minket a városban :) Ami jó jel :)
Megtaláltuk a gyerekeinket a strandon és elkezdődött a foglalkozás. Csipeszt annyira érdekelte a medence az úszással és a labdázással, hogy hátra mentünk a házak közé és ott tartottam meg a foglalkozást, kicsit csöndesebb körülmények között.
Nem játszottunk most sokat, mert nem akartam Csipeszt nagyon lefárasztani, mert holnap egész nap Szegeden leszünk a Játékdzsungel Játszóházban bemutatózni és a gyerekekkel lenni :)

Mostanában elég sűrűek a programjaink, tele vagyunk bemutató hegyekkel. Jövőhéten minden nap táboroztatunk a vizslákkal a lovas-kutyás táborban :) Szóval el leszünk fáradva rendesen :) De nem baj, legalább benne leszünk a munkába :)
Most pihenünk egy kicsit a holnapi megmérettetésre, hogy Szegeden is megmutathassuk magunkat a gyerekeknek :)

Nemzetközi gyermektáborban jártunk

Múlthéten egyik klub tagunk Erzsi felkeresett engem, hogy tudnék-e egy kis bemutatót vállalni ebbe a táborban, mert ők az agility csapattal tartanak majd bemutatót a gyerkőcöknek. Persze nagyon szívesen vállaltam a megmérettetést, hiszen én is és a vizslák is szeretünk dolgozni, új embereket megismerni, és megmutatni nekik is hogy kik vagyunk és mit tudunk. :)
Már hétfőn elkezdődött a helyszín kiválasztása a Kurca parton. Kivonult a kis csapatunk: Erzsi és Dudás, Zsolti és Bogi, Kinga és Kiara, Tamara, Emese és Mónika Zanzával én vittem Csipeszt akinek a pótgazdája Kinga anyukája Tercsi volt :)
Megnéztük a helyet és kiválasztottuk a nekünk való pályát. El is kezdtük a gyakorlást, nekem a terápiára nem kellett gyakorolni, de Teri és Csipesz beálltak agilityzni :) Nagyon ügyesek voltak :) Csipeszke nagyon élvezi ezt a sportot, szívesen csinálnám is vele csak nincs időm rá, de most hogy a kutyaovi egy időbe lesz az agilityvel valószínű Tamás fog a vizslákkal járni sportolni :)
Nagyon jó hangulatba telt a gyakorlás. Mindenki élvezte, hogy nem a megszokott pályán gyakorolhat :)

Elérkezett a szerda délután :) Szakadt az eső :( Mi teljesen kétségbe estünk, hogy mi lesz így a bemutatónkkal??? A terápiás bemutatót bent az Ifjúsági Házban tartottam végül meg.
40 gyermek volt a táborban, nem csak magyar anyanyelvűek, hanem határon túliak is voltak közöttük. Volt egy nagyon kedves kislány aki tolmácsolt a többieknek akik nem értettek magyarul :)

Egy óra hosszát játszottunk a gyerekekkel bent a Művelődési házban. Nagyon sokféle játékot játszottunk, főként olyanokat hogy minél több gyerek részt tudjon venni, és ne az legyen hogy 1 gyerek játszik a többi 39 meg nézi. Ha jól tudom főleg felső tagozatos gyerkőcök voltak. Ezért tettem bele sok olyan játékot ahol gyakorolhatták hogyan tudják irányítani a kutyát, és le a kalappal előttük mesterien csinálták. Nem kellett nekik mondani, hogy javítsák ki a hibákat, maguktól hívták a kutyát és maximalitásra törekedtek :) Persze Csipeszke könnyű eset volt nekik :) Ő könnyen irányítható kutyus, szeret dolgozni idegenekkel, de persze ő is ugyan olyan mint a többi kutya, hogy ha nem kap utasítást akkor megy a dolgára :)

Az egy óra leteltével kimentünk a Kurca partra mert elállt az eső, így meg tudtuk tartani az agility bemutatót is. Zenére ment a bemutató, a trükkök és az agilitynek a bemutatása. A gyerekek nagyon élvezték, hogy a kutyusok ilyen ügyesek és ennyi mindent tudnak.

Egy nagyon jó délutánt zártunk le tegnap a kutyusokkal. Mindenki nagyon szépen teljesített, Néha a sok szag és a vizes talaj bezavarta a kutyákat, de ennyi belefér a dologba, hiszen kutyák nem robotok :)

A mai nap Csipesszel a Szent László lovardába fogjuk a kézilabda táboros gyerekeket megmozgatni. Már készülünk a mai délutánra is :)

Egy újabb vasárnap délután a gyerekekkel :)

Elérkezett ismét a vasárnap délután, ami a Játékos Mancsok jegyében telik a kutyaiskolában. A vizslák kicsit pihenhettek, mert múlthéten nem sokat dolgoztunk, mert most több programot lemondtam mert vizsgára készülök. Ez már legalább az 5. alkalom volt, hogy a kutyákkal kint a kutyaiskola pályáján tartottunk foglalkozást. Azt veszem rajtuk észre, hogy kint a jól megszokott pályán, ami nekik nem a terápiáról szólt eddig, hanem a pálya munkáról, aglityről, labdázásról stb, most egy egész másfajta viselkedést és hozzáállást követel meg tőlük. Látom rajtuk, hogy nagyon nehéz nekik koncentrálni és a munkával foglalkozni, hiszen még nekik is meg kell azt tanulni, hogy azon a pályán ahol eddig csak a játék és a kutyás barátokkal való játék volt, most terápiás munkát követel meg tőlük. Bízom benne, hogy minél előbb kialakul bennük a dolog :)

Csipeszen látom ezt elsősorban, hiszen ő a kis pörgős, labda fanatikus kutyám, aki nem is érti, hogy miért nem mehet szaglászni a pályán, miért nem csak labdázunk meg engedelmesezünk vele, és ez egy kicsit még rányomja a bélyegét a munkájára, ami a figyelemelterelésből fakad. Az ovikban és egyéb helyeken, ami nem volt neki összerakva egyéb más programmal, csak a terápiával, ott szabad téren is nagyon szépen dolgozik, koncentrál, és sokkal nyugisabb mint itt kint. Itt most nekem egy kicsit újra kell írnom a fejében a programot, hogy Csipeszke, mindenhol, minden körülmények között helyt kell állnod :) Ugyan ilyen nehéz volt 2 hete a Kurca parton a Szent Erzsébetesek akadály versenyén is a részvétel, mivel az egy olyan terület nekünk, ahol ő rohangálhat, kacsát kergethet, úszhat stb... Nos ehhez képest mérhetetlen nagy kontroll alatt tartva kellett 2 napot végig csinálnia :) De megcsinálta, kisebb nehézségekkel de megoldottuk :)
Valószínű egyébként, hogy nekem is sokkal jobban szór a figyelmem a kutyasulis gyerekprogramon. Itt nincs óvónéni velem, aki összefogja a bandát, hanem figyelnem a gyerkőcökre, hogy egy kupacba legyenek, mondani a feladatot neki, a kutyát kontroll alatt tartani, kipakolni az eszközöket és azt a gyereket is irányítani aki éppen a pályán van és a kutyával dolgozik :) Hmm hát nem kis munka :) Nem kicsit fáradok el a végén, de mindez MEGÉRI :) Hiszen olyan csodákat élek át nap, mint nap velük, hogy minden pillanata fantasztikus. Leküzdöttünk már szorongást, félelmeket, frusztrációt és sok-sok mindent :)
Most egy új fajta motivációs eszközt vezettem be a foglalkozáson, a gyerkőcök matricákat gyűjthetnek, és ha kigyűlik 5 darab, akkor valamilyen ajándékba részesülhetnek, több ötlet is mozog a fejembe, majd valamelyiket meg is valósítom :) Ez is egy jó motiváció a gyerkőcöknek a jó viselkedésre, és a még jobb munkákra :)

Tegnap is nagyon sok területet fejlesztettünk. Például orientációs képességek területén a soralkotást gyakoroltuk póráz díszítéssel, kognitív képességek közül most memóriát és figyelem koncentrációt fejlesztettünk, a bójás memória feladattal. Játszottunk auditív differenciálós játékot ugatással segítve :) És igen eljött a pillanat, amikor ugathattak a kutyák :) Ez egy nehéz és mérföldkőnek számító momentum volt Benének :) Ő az egyik tündéri kisfiú, aki hozzám jár. Az ő ovis csoportjukba is voltunk február óta a kutyákkal. Nehéz volt eljutni ide, de sikerült :) Emlékszem, még az első napokban a teremben sem akart bent maradni, most meg már puszilgatja a kutyákat, simogatja őket egyedül, és már hangot is adhatnak és a fülét sem fogja be :) Szupeeeer nap volt a tegnapi is :)
Mivel tegnap kevés gyerkőcöm volt, mert így nyári szünetben többen elutaztak a nagymamákhoz, így most többet dolgoztak a gyerekek a kutyával egyedül. Fontos, hogy megtanulják, hogyan milyen határozottsággal tudnak irányítani egy élőlényt. Ez a későbbiekben az önbizalmukat is fejleszti, valamint határozottságot az egész élethez :)

Miután letettem a vizsgámat elkezdek még újabb játékokon gondolkodni, hogy minél színesebb legyen a foglalkozás :) Ezen  héten több helyre is megyünk bemutatózni: szerdán a nemzetiségiek táborába, csütörtökön a kézilabdások táborába, péntek idősek otthona, szombaton pedig Szegeden a Játékdzsungel játszóház születésnapi bulijára. Jövőhét hétfőtől pedig egy hét lovas-kutyás tábor lesz, ahol minden nap lovas foglalkozások, kézműves foglalkozások, csoport játékok és kutyás foglalkozások lesznek a kilátogató gyermekeknek :)
Szóval most két hétig gyűlik a sok-sok blogbejegyzés :)

Élmények a Játékos Mancsok foglalkozásról

Tegnap délután tartottam meg a Szent László lovardában a Játékos Mancsok című foglalkozásomat. Mostanában nem hirdettem időpontot, mert nem tudtam a nagy meleg miatt mikor tartsam meg, hogy ne süljünk meg a napon a gyerekekkel és a kutyákkal. De végre sikerült megfelelő időpontot találni, ami sok gyerkőcnek jó volt.
A kutyaovi foglalkozás után kezdődött a gyermek foglalkozás. Gyorsan előkaptam a kutyákat és már kezdtük is a gyerekekkel a játékot. Elsőként mindenki egy-egy pacsival köszönt a kutyáknak. Most is mint ezeken a foglalkozásokon mindig felváltva dolgoztam a kutyákkal. Mivel a kutyáim délután 3tól fél6-ig a boxba feküdtek rettentő energiákkal érkeztek a foglalkozásra :) Csipesz az képtelen volt szinte egy helyben maradni, mert ment volna már fogócskázni a gyerekkel meg labdázni :) Hihetetlen hogy bezsonganak a kutyáim mikor gyerekeket látnak :) Szóval most egy kicsit nehezebb dolgom volt, de legközelebb majd máshogy csinálom a dolgot, hogy előtte kicsit vezessék le a sok pihenésből fakadó plusz energiát :)

Sok játékot játszottunk a gyerekekkel, és olyan gyorsan elrepült másfél óra, hogy észre se vettem. Sok gyerkőc még a foglalkozás végén is ott maradt labdázni Csipesszel és játszani egymással és az akadálypályával :)
Játszottunk jutigyűjtőt, faroklopót, szoborjátékot, gumis tapogatósat, korongoztunk, meg akadály pályáztunk :) Ahhoz képest, hogy az utolsó pillanatban hirdettem meg a foglalkozást sokan eljöttek :) És mondhatom bátran hogy remekül éreztük magunkat, hiszen a szülők is a gyerekekkel együtt játszottak :)
Kint voltak többen az Árpád utcai oviból, a régi csoportomból ahova jártunk a vizslákkal, valamint többen voltak a Klauzál utcai oviból is, azokból a csoportokból ahová szintén jártunk a kutyákkal.
Valamint voltak újoncok is, akik még nem kutyáztak velünk sosem, de ez nem okozott akadályt a foglalkozáson. :)
Nagyon nagy gátakat törtünk le ismét a kutyákkal. Több gyerkőcöm is volt, aki félt a kutyáktól, volt akiről nem tudtam, mert én már nem is láttam rajta a félelmet, volt olyan is akiről tudtam, nála a feladatokat átformáltam kicsit, például a korongfoglalónál nem ugatással jelzett Zsófi, hanem egy-egy testrészét megfogva kellett korongot foglalni, így az auditív figyelem fejlesztésből vizuális figyelem fejlesztés lett egy kis testséma fejlesztéssel kombinálva :) Nekünk ez is jó :)
Az óvodás kor egy nagyon szenzitív kor a gyermekek mozgás fejlődésében, ezért próbáltam minél többféle mozgásformát gyakorolni a gyerekekkel úgy, hogy ők nem is tudták, hogy most éppen egy olyan mozgásformát tanulnak, amit még nem gyakoroltak be, például ilyen volt a szobor játéknál a pókjárás :) Itt elég összerendezett mozgás szükséges, amik ebben a korban alakulnak a gyerekeknél, és a játék közben önmagától fejlődik náluk, egy kis irányítással ;)

A következő héten szeretném a határozottságot még jobban fejleszteni, Most a kutya irányításával gyakorolták ezt, mikor végig kellett vezetniük Csipeszt az akadálypályán. Többen olyan halkan beszéltek, hogy a kutya csak a kézjelekből értette meg hogy mit akarnak, meg abból, hogy amilyen instrukciót mondtam a gyerekeknek, hogy mit mondjanak a kutyának, abból kihallotta a lényeget, és a parancs szavakat. :) Nos ez lesz a legfőbb feladatom a nyáron, hogy a gyerekek úgy menjenek szeptembertől oviba, és suliba, hogy megtanulnak határozottan kiállni, beszélni, és utasítást adni. Ez rettentő fontos, hiszen az élet sok területén lesz erre szükségük. Szóval ezen fogunk csiszolni :) A kutya vezetésénél sokszor mutattam nekik, hogy pl ha nem mondom a kutyának hogy gyere akkor ül addig míg nem hívom stb... Persze pórázon ha elhúzza a kutyát megy vele, de itt nem ez lenne a feladat, hanem hogy használja a szavakat, mellyel irányít egy állatot: gyere, ül, fekszik stb :) Ha megtapasztalják az irányítás örömét sokkal magabiztosabbá válhatnak a későbbiekben :)

Nos végezetül leírom még egyszer, hogy nagyon jól éreztem magamat én is és a kutyák is :) Remélem most vasárnap is hasonlóan sokan leszünk és ismét játszunk egy jót :) Hiszen attól, hogy kívülről nem is látszik a gyerekek nagyon sokat fejlődnek a foglalkozásokon, én ezt azért látom mert ismerem őket már pár hónapja és látom a különbséget, hogy az első kezdeti félénk utasításokból és félelmektől hogyan szabadulnak meg és válnak egyre ügyesebbé :)
Köszönöm a segítséget Csehók Tibinek és Paczali Kingának, akik segítettek nekem a kutyákat irányítani és fényképezni :) Képek megtekinthetőek a Facebook Játékos Mancsok oldalán :)
Vasárnap 17:30-tól várunk ismét minden játszani vágyó gyerkőcöt és szülőt ;)

Felsős akadályverseny!

Elérkezett az idei év akadály versenyének második fordulója, ami a felsős évfolyamoké volt. Reggel ismét lehurcolkodtunk Tamással a Kurca partra az "Y" lépcsőhöz, két kutyástól, kutyaboxostól, pokrócostól. Jól fel voltunk szerelkezve mindennel.

Elérkezett a 3/4 9 és vártuk az első csapatunkat. Meg is érkeztek időben, de nálam már az első mondattal elvágták magukat... A kísérőjük első mondata, a fúj kutya, eredj innen kicsit szíven ütött.... Én meg is mondtam az úrnak a magamét, hogy gratulálok neki, hogy ezt a példát mutatja a vele lévő gyerekeknek, hogy így kell az állatokkal bánni... úgyhogy én már az első percbe fel is húztam magam a dolgon... Aztán a gyerekekből áradó passzivitás volt ami még szíven ütött... egyszerűen nem értettem, hogy mitől van ennyi élet unalom bennük, nemhogy örülnének, hogy vége a sulinak és még vetélkednek egy jót. Hát én totálisan el voltam képedve... Na mind1, akkor azt gondoltam, hogy na jó kis nap lesz... csak ezeket a rossz szavakat és életunt fejeket fogom látni egész nap, de nem :) Hála az égnek a többi csapat teljesen aktív volt, még az utolsó csapat is gond nélkül megcsinált minden feladatot nekünk, pedig akkor már 3 órája legalább úton voltak és vetélkedtek.

A mai vetélkedőnk része egy váltó  verseny volt rákjárásban, a nyertes embereknek kellett trükköt kérni a kutyáktól, miután megcsináltam a trükköket a kutyákkal, nekik önállóan kellett velük dolgozniuk. A pontokat arra kapták, hogy mennyire voltak aktívak, lelkesek, mennyire figyelték meg hogy miket csinálok, és azt mennyire tudták kivitelezni. Azokat a gyerekeket külön jutalmaztam, akik féltek a kutyától és minden félelmüket felül múlva is ki mertek állni és mertek a vizsláktól trükköt kérni. Le a kalappal előttük, hogy röpke 5 perc alatt mennyi bátorságot gyűjtöttek. Azért biztosan közrejátszott, hogy nem akartak pontot veszíteni, plusz hogy látták hogy a többi gyerek is milyen jól teljesít és nem akartak lemaradni.

Az állomás második részében egy kutyás igaz-hamis tesztet töltöttek ki a gyerekek, ezekben is egész jól teljesítettek. Tavaly megdöbbentő volt nekem a fajta felismerős játékban, hogy mennyire nem ismerik fel a kutyafajtákat, ráadásul a magyar fajtákat sem ismerték a gyerekek 70%... pedig magyarok vagyunk hahóóóó... oké, hogy egy akitát nem ismernek föl, de hogy egy pulit vagy egy kuvaszt??? hmmm ez nekem elgondolkodtató volt, hogy az ilyen fajta feladatokat is bele kellene vennem a gyermek foglalkozásaimba... valamint a kutya jelzéseit hogy értsék... mit jelent ha behúzza a farkát, ha a füle így meg úgy áll a kutyának stb.... azért szerintem nem árt ha ezekkel tisztába vannak a gyerekek, hiszen a kutya az az állat, akivel azért szinte a legtöbb gyerek napi kapcsolatba van...

Szóval a mai napon is túl vagyunk a vizslákkal. Nevettünk ma is sokat a gyerekekkel, és ahogy próbálták "kiüzletelni" a plusz pontokat :) A vizslák ma is kifáradtak, pedig kevesebbet dolgoztak mint tegnap, de azért ebbe a 35 fokba ez is megviseli őket.

Vasárnap délután fél 6-tól várom a kutyázni vágyó gyerekeket a Szent László lovardába a Fábiáni útra :)

Akadály verseny a Szent Erzsébet iskolásokkal

A mai napon, csakúgy mint tavaly ilyenkor ismét felkérést kaptunk a Szent Erzsébet iskolából, hogy a minden évben megrendezésre kerülő akadályversenyükön legyünk mi is egy állomáshely a vizslákkal.
Persze szívesen elvállatuk, hiszen tavaly is jól éreztük magunkat.
Tavaly mikor ezen a rendezvényen részt vettem, Csipesz még csak tanuló kutyus volt, akkor még csak 1-2 betanulós foglalkozáson vett részt velem a napköziben, de erre az alkalomra kivittem őt is, hiszen tudtam hogy Zsófi nem bírná egyedül, ez volt igazából akkor az első komoly "bevetése", és nekem az első 2 kutyás foglalkozásom :)
Ma az egyik tanárnő azt mondta, hogy Csipesz tavalyhoz képest láthatóan nagyon sokat fejlődött és komolyodott. Akkor még kis szertelen, hiperaktív vizsla volt, most pedig milyen fegyelmezett és nyugis lett :) Annyira örültem ezeknek a mondatoknak hogy el se tudom mondani. Én is látom a kis hülyémen a változást jó irányba, tényleg szépen dolgozik már csoportban, de ez annak is köszönhető, hogy azért idén elég sokat dolgoztam velük az ovikba meg bemutatókon, millió meg egy új helyre, szituációba mentem velük, ami sokat fejlesztett rajtuk is és rajtam is. Már én se olyan vagyok mint pl egy éve, érzem magamon, hogy sokkal magabiztosabban dolgozok, a bemutatókon is már lámpaláz nélkül tudok dolgozni velük, ami azért nagy segítség nekik is, hogy gazdi nem izgulja végig a bemutatót :)

Reggel fél8 körül már elindultunk Tamással és a vizslákkal megpakolva a Kurca partra az "Y" lépcsőhöz, mert az volt a Játékos Mancsok állomáshelye.
Nos nem mondom, hogy felhőtlen nyugalommal indult a reggel... még pakolás közben elengedtem a vizslákat, hogy hagy szaladgálják ki magukat a foglalkozások előtt.... nos kár volt... Csipesz híven önmagához csupa koszosan tért vissza... valami agyagos sáros földbe dörgölőzött a parton.... bennem föl is ment a pumpa, hogy hogyan fogok vele így dolgozni ma, de Tamás jó hogy ott volt, és hazahozta megfürdetni :) Hihetetlen ez a kutya, hogy mindig csak akkor koszolja így össze magát, amikor bemutatózni megyünk.. múltkor a Mátéffy ovis bemutató előtt csinálta ezt... :D

8 óra után érkezett az első csapatunk. Felváltva dolgoztam a két kutyával. Összesen 16 csapatot kellett megdolgoztatnunk a vizslákkal, ami olyan 160-170 gyereket jelent. Szóval nem kicsit fáradtunk el... A végén már nem akartam őket sok energiát igyénbe vevő feladatokkal fárasztani, ezért csak egyszerű, kevés kutya aktivitást igénylő játékokat játszottunk.
Nagyon meleg is volt, azért ez is hozzá tett ahhoz, hogy ennyire elfáradjunk. A tavalyi képeket nézve, ott azért pólóba és farmerba voltam, ami azt jelenti hogy nem 35 fok volt mi a mai nap :)

Miután hazaértünk mindhárman elaludtunk... Én is rendkívül elfáradtam :) Sokat kellett beszélni, meg kutyát irányítani, de megoldottuk :) Összességében jól éreztük magunkat :) Petra néni szigorú volt, és azokért vontam le pontokat, ha a gyerekek veszekedtek egymással, azon vitáztak, hogy most a páratlan ember beállhat-e közéjük játszani, meg a csúnya beszédért, valamint a hisztiért :) Igazából a játékok kiesősek voltak, de nem pontokra mentek így azokért nem vonhattam le, mást kellett kitalálni, de így legalább ösztönözve voltak a helyes viselkedésre :D

Köszönöm a hősies kitartást, és segítséget Tamarának :) Sokat segített, mert a foglalkozások egy részében ő volt a gyerekekkel a tesztes feladatoknál. 10 perc jutott egy csapatra, az első részében volt egy kutyás játék, szinte minden csapatnál mást játszottunk, hogy a kutyák ne unják meg a monotóniát, és ezután jött egy kutyás kérdőív :)

Fél 1-kor végeztünk a mai akadály versennyel :) Holnap a felsősökhöz megyünk a vizslákkal :) Addig is pihenünk :)
Képek itt lesznek megtekinthetőek: https://www.facebook.com/pages/Játékos-Mancsok/286960224830087

Egészségnap a Kiss Bálint iskolában

Múlt héten felkeresett egy kedves Tanárnő a Kiss Bálint Általános Iskolából, hogy esetleg tartanék-e a vizslákkal bemutatókat a gyerekeknek.
Én természetesen elvállaltam, mert szeretek velük mindig új helyekre járni, hogy minél többen megismerjenek minket, és hogy ők is egyre több új szituációba kerüljenek, és egyre több új gyerekkel dolgozhassanak együtt.
Mivel elég közel lakok az iskolához gyalog mentem a két kutyával, kutyabox-szal és a nagy táskával :) Kicsit úgy néztem ki, mint akit most dobtak ki otthonról és éppen költözik annyi dolog volt nálam :)
Elég nehéz volt bejutni a kutyákkal az udvar végébe, mert kint volt legalább 3 osztály, és a gyerekek úgy körbekaptak minket, hogy mozdulni nem tudtunk :)

Miután lepakoltam el is kezdődött az első foglalkozásom, az egyik elsős osztállyal. A gyerekek nagyon lelkesek voltak. Velük először Csipesszel játszottam. Elég sok mindenre jutott idő, mert fél órám volt egy csoporttal. Csipesz 3 hét kiesés után újult erővel állt vissza a munkába, de nem igazán látszott rajta, hogy kihagyott ennyi terápiát :) Viszont ebbe a melegbe sokkal hamarabb elfáradt ő is, így minden csoportnál váltogattam a kutyákat, egyik pihent azalatt a fél óra alatt míg a másik csoporttal dolgoztam.
Összesen 4 csoportom volt ma, szóval 2 órát dolgoztunk a kutyákkal, de úgy elfáradtunk mindhárman, hogy délbe mindannyian elaludtunk :) Ez a meleg nagyon lenyomott mindannyiunkat. :)

Zsófi is sokat játszott a gyerekekkel. Hozta a jól ismert nyugalmas személyiségét :) A gyerekeknek megmutattam Csipesz puszi adós trükkjét, azután mindegyikük pusziltatta magát vele :)

Egyik unokahúgom Linda is ebbe az iskolába jár, tegnap a vendégségbe nem mondtam el neki, hogy ma az ő osztályába is megyünk a kutyákkal, ezért vicces volt látni a meglepődést az arcán. Először el se hitte hogy ezek mi vagyunk, de utána persze nagy örömmel és öleléssel fogadott minket :) Furcsa mert sok gyerkőc van a családomba, de még egyikőjük se volt terápiás órámon, az ő csoportjaikba pont nem járok az ebekkel így mindig kimaradt, így most Linda próbálhatta ki először milyen is a kutyás foglalkozás :)

Már pihenéssel készülünk a holnapi és holnap utáni napra a "barnákkal"... Megyünk a Szent Erzsébet iskola akadály versenyére, mi is egy állomás leszünk a versenyen, tavaly is kellően elfáradtunk ezért most pihenés van :)
A következő bejegyzés az akadályversenyről hamarosan érkezik :)