2015. április 3., péntek

Hogyan lettem "kutyaszitter" :)


Kutyaszitter, furcsa szó, de szerintem mindenki tudja, hogy mit is jelent.... Kutyusokra vigyázok ideiglenesen :)
Körülbelül egy éve kezdődött az egész, mikor az egyik kutyaoviba járó gazdi megkérdezte, hogy nem-e vigyáznék a kis labradorjára egy hétvégére, mert el kell utaznia, és biztos kezekben szeretné tudni az ebet.

Gondolkodtam, egyeztettem és végül belevágtam. Emma volt az első olyan kutyus, aki úgymond idegenként volt nálunk gazda nélkül. Persze Mariann barátnőm Maja westije akkoriban sűrűn volt nálam, mert őt hordtam magammal a habilitációs kutyakiképzői suliba Szegedre, mert ő elfért az ölemben a reggeli tömött buszon és nem léptek rá, ahogy sajnos a vizslákra sok esetben....De Maja más volt, őt ezer éve ismerem, ő is engem, de mondjuk elképesztett az is, hogy mikor magammal vittem Szegedre senki nem hitte el, hogy nem az én kutyám, mert úgy figyelt rám, hogy a teljse összhang látszott rajtunk :)

Nos Emma, ő akkor még olyan 4hónapos körüli lehetett. Akkor volt a Szarvasi Kutyasulinak a nyílt napja, ahova szerettünk volna átmenni a többiekkel, mert nagyon jó barátságba lettünk az ottani kutyásokkal. Gondolkodtunk mit tegyünk, nem akartam Emmát itthon hagyni, rémképzeteim voltak, hogy véletlen kiszökik vagy valami lesz vele, stb, szóval inkább magunkkal vittük :) Így lettünk mi nem átlagos kutyaszitterek. Általába, ha valaki beadja kutyáját egy panzióba, akkor az kap enni, kicsit játszanak vele de úgy kb ennyi (tisztelet a kivételnek, én eddig ilyenekről hallottam csak). Szóval hogy miért is lettünk mi mások? Párommal már tökélyére fejlesztettük ezt a kutyamegőrző dolgot, és csapatmunkaként fogjuk fel. Ha én nem vagyok otthon, ő vigyáz a kutyusokra, vagy fordítva. És természetesen ha megyünk valahova, például bemutatóra, vagy kirándulni akkor azok a kutyusok is jönnek velünk, hisz akkor ők falkatagok. És bátran merem azt mondani, hogy annak is érzik magukat. :)

Emma Szarvason volt velünk az Arborétumba és a kutyasuliba, Brúnó bemutatóra kísért minket ahol a szépségversenyre is beneveztük :) Maja (nem Mariann Majája) Székkutasra kísért minket bemutatózni és szépségversenyre, Masni Vásárhelyre versenyt nézni, Wilson Félegyházára kísért ahol workshopot tartottam a vizslákkal a terápiáról, Frici egész napos rendezvényre jön velünk és sorolhatnám..

Az az igazság, hogy sosem beszéltem erről a dologról nyílvánosan , hogy kutyamegőrzésben is tudok segíteni, de már több olyan is volt, hogy idegenek kerestek meg, hogy hallottak rólam és hozhatnák-e a kutyust.
Ilyenkor mindig örülök, hogy valamit csak jól csinálunk, ha a gazdák akik távol vannak azt látják, hogy a kutyájuk nem akar hazamenni, vagy boldogan tudja az utat ha hozzám hozzák.
Hál isten már a vizsláim is megszokták ezt a dolgot. És ők is nagyon sokat segítenek nekem. Nélkülük ez nem menne ilyen zökkenőmentesen, hisz ők azok, akik megmutatják a kutyusoknak, hogy milyen szabályok vannak nálam, ők segítenek leküzdeni a szeparációs problémákat.
Most az egyik kutyus aki nálam van, úgy jött, hogy a gazdi azt mondta, egy másik városban a panzióba jelezték, hogy a kutya ugat, ha nincsenek ott a gazdák, és hogy nehéz vele.... Micsodaaaaa??? Azt vártam, hogy egy hisztis kutya jön hozzám, ehelyett egy olyan érkezett aki azonnal falkatag lett, és szinte végig játsszák a napot az én kutyáimmal, a többi időben pedig békésen alszik, vagy nekem "segít" főzni vagy pakolni....

Nálam kicsit családias a légkör, de ezt nem is tudnám máshogyan csinálni. Úgy nem tudnám csinálni, hogy kirakom egy kennelbe a kutyát este meg megetetem... annál jobban szeretem én őket....
És ezt ők is tudják, nem véletlen, hogy mikor Brúnó érkezik hozzánk a suliba, szinte a nyakamig ugrik, és a gazdik szerint már mikor hozzák hozzám megőrzésre a kutyust tudja az utat és a kocsitól húzza oda őket a kapuig :)

Hogy miért is írtam erről most egy blogot? Nem reklám miatt, hanem mert most pont 2 kutyus is van nálam, mégis béke és nyugalom van :)Nagyon szeretnék majd egyszer egy olyan házat, kertet, ahol egy egész kis kutyás játszóteret tudnék kialakítani, és még jobban le tudnám foglalni a hozzám érkező ebeket. De ez még a jövő zenéje, de a tervek és az elképzelés már megvan :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése