Megkezdődött a hospitálásunk Szegeden. Először csak egyedül mentem be, és megnéztem Era és Bajszi kutya munkáját a Sólyom utcai iskolában.
Nagyon jó volt látni egy ilyen összeszokott párost dolgozni. Bajszi olyan otthonosan mozog az iskolában, mintha ott élne, az osztályterembe még kis kuckója is van ahová vissza tud vonulni ha elfárad, a gyerekeknek pedig teljesen természetes dolog, hogy ő is ott van köztük.
Második alkalommal már Zsófival együtt mentem be a szegedi Agyagos utcai fiatal felnőttek intézetébe.
Meglepően sokan jöttek el a kutyás foglalkozásra. Annyira sokan voltak, hogy nem is volt nálam annyi jutalom falat, mert körülbelül max 10 főre számoltam, ehelyett voltak kb 20an, tele volt a terem.
Én azt láttam Zsófin hogy nagyon élvezi, hogy végre megint dolgozhat, ment oda mindenkihez barátkozni, boldogan csinálta a feladatokat nekik.
Tanultunk egy új játékot is a faroklopót, amikor mindenki kap egy farkincát amit a nadrágjukba kell tűrniük, és a vadászkutyának ezt kell kilopnia és odahoznia nekem a vadásznak.
Zsófia azonnal ráérzett a feladatra, mivel vadászkutya nagyon tetszett neki, hogy apportozhat egy kicsit :)
Voltunk a Sólyom utcai iskolában is dolgozni, ahol az egyik főiskolai tanárom Erika vezényelte le a foglalkozásomat. Jó volt, hogy két olyan ember volt ott, akik már régóta foglalkoznak kutyaterápiával, mert így ők már kritikus szemmel tudták nézni, hogy mi az ami esetleg problémás lehet a munkánk során.
Hál istennek még az idegen vezetés is jó volt úgy ha a gyerekek kezébe adtam a jutalomfalatot és ők vezették így ezzel Zsófit.
Játszottunk székfoglalósat, akadálypályát, pórázon vezetést, mondókázást a kutyussal stb.
Zsófi nagyon jól teljesített ezért nyugodt szívvel indultam neki a másnapi vizsgánknak. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése