Elérkezett a várva várt nap, amikor is végre túl eshettünk a nagy vizsgánkon.
Fél 1 körül Mátéval és Danival elindultunk Kecskemétre a vizsgánk helyszínére. Mikor odaértünk még kicsit lemozgattuk kint a kutyákat az iskola udvarán, majd bementünk a suliba, ahol megrohamoztak minket a gyerekek :)
Az volt a jó, hogy nem izgultam úgy mint a temperamentum vizsga előtt. Ott az volt a baj, hogy semmi felkészüléssel, előtte való délután megtudva indultunk neki a megmérettetésnek, úgy hogy Zsófi előtte 3 hétig nem is dolgozott, mert tüzelt, de most már a Szegedi hospitálások során is nagyon pozitív élményeink voltak, és már akkor tudtam, hogy ezt hogy gyerekekkel foglalkozzunk nem csak én akarom ennyire, hanem Zsófi is.
Nincs annál jobb érzés, mikor azt látom, hogy a kutyám mekkora örömmel dolgozik a gyerekeknek, mennyire élvezi a simogatásokat, majd elalél a gyerkőckezek alatt, és mekkora farokcsóválással megy pórázon másokkal is.
A vizsgán utolsóként kerültünk sorra. A gyerkőcök is már fáradtak voltak, mi is már azt vártuk, hogy mehessünk végre haza.
Beértünk Zsófival terembe, a gyerekek egyszerre sikoltottak fel, hogy Zsóóóóóffiiiii véééégreee :)
Beléptünk az ajtón, és levettem róla a pórázt. Odavezettem a gyerekekhez egy gyors simire, hogy ő is összeismerkedjen velük, meg persze, hogy a gyerekek is végre megfoghassák :)
Ezután egyesével jöttek ki és kértek Zsófitól pacsit köszönés képpen, mivel időszűkében voltunk, nem mindenki jöhetett ki, ezért a többieknek Zsófi messziről integetett, a Helló parancsra, amivel levette a lábáról a vizsgabizottságot is :)
Ezután jött a székfoglalós játékunk. Mikor Zsófi ugatott a gyerekeknek el kellett foglalniuk egy széket. :)
A rohangálás után a győztes kérhetett Zsófitól egy trükköt, persze előtte bemutattunk pár trükköt, hogy miből is válogathat :)
Ezután jött a pórázon követés. Az egyik gyerkőc vezette Zsófit, míg egy másik gyerkőc adta neki az utasítást, hogy az akadály pályán, mit hajtson vele végre, pl hogy a zsámolyra ültesse fel a kutyát, fektesse a sátor elé stb....(egy kis téri orientáció fejlesztés :) )
Ezután jött a közös mondókázás. Körbeülték Zsófit és közösen elmondtuk a Mit csinál a kis kezem című mondókát, amit Zsófit kellett elmutogatniuk. :) Ezután közösen megrohamozták Zsófit egy nagyölelésre :)
A vizsgánk nagyon jól sikerült, én is ezt éreztem, és a vizsgaelnök is megerősített ebben. Azt mondta én voltam a legbátrabb azzal, hogy a terembe érve azonnal levettem a pórázt a kutyámról és hogy póráz nélkül is mennyire ügyesen dolgoztunk együtt.
Nagyon jól estek a dícsérő szavak. Azt mondta, rá se ismert Zsófira az idegenvezetős feladatban, mert ugye temperamentum vizsgán lefeküdt hűsölni, itt pedig farokcsóválva ment szépen a gyerekekkel, mintha nem is ugyan az a kutya lett volna a kettő. :)
Este mikor hulla fáradtan de boldogan hazaértünk, Zsófit azonnal lefektettem, mert másnap reggel korán indultunk Gödöllőre az MPS találkozóra. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése