Hú ma annyi minden történt velünk, hogy nem is tudom hol kezdjem. :)
Először is, még sétába indulás előtt Máté segítségével gyakoroltunk egy kis élelem megtagadást. Máté ebédelt közbe véletlen leejtett étel darabokat a földre. Az első ilyen alkalommal még rá kellett szólnom a kutyára, majd utána már minden szó nélkül, bírta, hogy az étel oda potyog az orra elé, neki pedig tűrnie kell, hogy nem eszi meg.
Miután egyedül maradtam Zsófival otthon beengedtem a házba (bocsi apa :) de muszáj volt :) ). Miután beengedtem nekiálltam virslit szeletelni a konyhába. Zsófi ott ült mellettem, és én egészen véletlenül leejtettem közbe pár szelet virslit. Zsófi ránézett, majd rám, hogy most mit csináljon vele. Én annyira büszke voltam rá, hogy szó nélkül, rezdüléstelenül ült tovább egy helyben, és kibírta, hogy ne kapja fel azonnal a földről a finom illatú virslit. Így nagyon jó kedvel indultunk a városi tréningünkre.
A városban találkoztunk Tomikával, aki a mai segédem volt. Először is elmentünk az állatorvoshoz. A váróba több kutyával találkoztunk, aminek én felettébb örültem, mert így legalább a szocializációt gyakorolhattuk kicsit. Hát az egyik blökivel morgásig fajultunk, de én állítom, hogy itt nem Zsófi volt a hibás. Azzal a kutyával elég nehezen bírtak a gazdái, nem hallgatott a szóra. Majd rövid szagolgatás után morgássá fajult a dolog. Nem tudom ki volt a kezdeményező, én azért érzem úgy, hogy nem Zsófin múlott a dolog, mert előtte a másik kutyával aki bent volt a váróba semmi probléma nem volt. Teljesen nyugodtan ült mellette, tűrte, hogy szimatolja a kutya, mindemellett végrehajtotta a feladataimat. A doki azt mondta, hogy holnap mehetünk chipeztetni :) Úgyhogy hál istennek ide is eljutottunk, hogy meg lesz a chippünk :)
Nos ezután visszamentünk a városba tréningezni egy kicsit. Nagyon nagyon nagyon jól sikerült a mai tréning. Zsófi mindent megcsinált és nagyon ügyes volt. Több helyre is kifektettem, kiültettem, én pár méterre megálltam tőle. Eközben idegen emberek, biciklisek, babakocsisok, kisgyerekek kismotorral járkáltak köztem és Zsófi között és ő mindvégig engem figyelt és mozdulatlanul várt. Annyira büszke voltam rá. Iszonyatosan sokat fejlődött az elmúlt pár hétben. Sokkal kezelhetőbbé vált a blöki. A járókelők is gyönyörködtek benne, és mondogatták, hogy "Jaj de okos ez a kutyus, hogy figyeli a gazdáját." :)
Ezután átadtam a pórázt Tomikának. Ő is vitte bázis kommunikációval, az első irányváltás után megértette Zsófi, hogy nem csak nálam kell láb mellett menni, hanem másnál is, és gyönyörűen figyelt fel Tomikára is. Majd mondtam Tominak, hogy fektesse, majd ültesse le pár lépés után Zsófit. Ezeket is azonnal végrehajtotta neki. Úgyhogy igazából ebben a feladatban is maximálisan helytállt.:)
Miután a feladathelyzetekben ennyire jól teljesített a Drága levittük a Kurca partra egy kis kacsavadászatra, és szabad szaladgálásra. Útközben Tomi vitte pórázon a kutyát, majd elhangzott a mai nap aranyköpése: "Hallod, ez a kutya kikerüli a pocsolyát, én még ilyet nem láttam :) Ez egy úrikutya :)".
Lent a parton összetalálkoztunk egy 4hónapos gyönyörűséges vizsla babával Mollykával. Mollyt is elengedte a gazdája és olyan jó volt nézni, hogy milyen édesen eljátszadozik a két blöki.
Hát körülbelül ennyi volt a mai napunk. Nagyon nagyon jól éreztem ma magam, jó érzéssel fogok este lefeküdni, mert mostmár látom a munkám gyümölcsét, hogy nem hiába foglalkozom ennyit Zsófi tanításával, hanem tényleg hatásos is a módszerem. :) Alig várom, hogy vizsgaképes állapotba kerüljünk, és mehessünk a gyerkőcökhöz a suliba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése