Már nagyon vártam a mai napot. Kicsit féltem is tőle, de emellett pedig tudtam, hogy csakis jól sülhet el a mai napunk Zsófival. :)
Délelőtt mentünk Zsófival az első kutyás foglalkozásunkra a Református Idősek Otthonába Szentesen. azért is féltem ettől a szerepléstől, mert eddig csak gyerekekkel dolgozott Zsófi és én is, ezért nekik való feladataim, játékaim vannak, és nem nagyon volt elképzelésem, hogy az idősek vajon mennyire lesznek befogadóak, vagy együttműködőek. Persze velük nem játszahttunk székfoglalót és efféle mozgásos játékokat, de azt kell mondjam hogy ami a gyerekeket lenyűgözte, az náluk is hatásos volt.
Ők is hasonló módon reagáltak Zsófi érkezésére, ugyanúgy ujjongtak és örültek, mint ahogy a gyerekek szoktak, mikor beviszem a suliba magammal.
A foglalkozást azzal kezdtük, hogy Zsófi egyesével körbement és mindenkinek adott egy pacsit, ez nagyon nagy boldogság volt az időseknek, akik egyébként nem mertek volna kijönni és a kutyával szerepelni, ott a helyükön minden további nélkül nyújtották a tenyerüket és kérték a pacsit Zsófitól.
Ezután Zsófi bemutatta a trükkjeit, és voltak is jelentkezők, akik kijöttek és szívesen kértek Zsófitól bukfencet és egyéb trükköket.
A következő játékban bekötött szemmel kellett Zsófi testén megtalálni a hajgumit. A idős emberek is ugyanúgy élvezték ezt a feladatot is mint a gyerekek a suliban. Akkora boldogsággal tapogatták a kutya testét, mintha kincset keresnének rajta :)
A következő feladatban egy kis mozgás fejlesztés volt, persze sokan kerekesszékesek voltak, ezért aki tudott az vett részt a feladatban. Zsófit lehetett pórázon sétáltatni és séta közben feladatokat kérni tőle, például ül, fekszik. Ezt csodáltam is de nagyon élvezték az idősek. Azt hittem senki nem akar majd a teremben sétálni, de Zsófi kedvéért minden gond nélkül felálltak. :)
Tehát nagyon jól telt ez a mai kutyás foglalkozás is, és szeretettel várjuk a következő alkalmat :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése