2014. február 13., csütörtök

Zsófi és a Napraforgók


Ismét Zsófival mentem a Nyolcszín virág oviba a mai nap, mivel Csipesz tüzel..
Érkezésünk után nemsokkal megérkeztek a Napraforgó csoport gyerkőcei. Ők múlthéten Csipesszel játszottak, ezért nekik Zsófi újdonság volt.
Köszönésként mindenki egyesével magához hívta Zsófit, leültette magával szembe és kért tőle egy pacsit. Zsófinak nehéz dolga van, mert ülve akkora mint a gyerekek így a pacsit nehéz kézbe adnia, így a gyerekeknek elég sokat kell ebbe segítenem :) Viszont nagyon nagyon nagyon pozitív dolog volt a múlthéthez képest, hogy most a gyerekek már mérhetően határozottabbak voltak mint múlthéten. Viszonylag hangosan hívták a kutyát, és adták ki neki a parancsot :) És még Nati drágám is mert Zsófitól pacsit kérni, aki múlthéten még épphogy csak Csipesz fenekét merte megsimizni :) el voltam ájulva, egyszerűen le voltam nyűgözve a gyerekektől :)
Ezután játszottunk egy kis mozgásos játékot, egy kis mókusok ki a házbólt, ami szintén jobban sikerült mint múlthéten. Akkor akkora sikítozás volt, hogy szegény Csipesz alig hallotta a parancsszavakat most meg mintha nem is ugyan az a csoport lett volna :)
Ezután játszottunk egy kis jutifalat gyűjtő játékot. Zsófi középen feküdt, köré szórtam a jutifalatot és a gyerekeknek párba kellett fölszedniük úgy hogy nem engedik el egymás kezét. Nem akartam erős szabályokat kikötni hogy csak egyesével vihetik stb, mert tudom hogy összevont csoport és a kicsik még nem értik úgy a szabályokat mint a nagyok. De ennél a játéknál is pozitív csalódás volt a dolog, mert nagyon fegyelmezetten játszottak a gyerekek, a szabályokat egészen jól tudták tartani :)

Ezután játszottunk egy kis tűz-víz-repülőt átkutyulva :) Majd játszottunk titkos várat, ahol a kapunak mosolyognia kellett a többieknek pedig mérges arcot vágniuk. Meg voltam lepve mennyire ügyesen tudják a mérges arcot tartani a gyerekek, ez nálunk a habilitációs kiképzői csoportba nem ment, mindig elnevettük magunkat :)

Viszont volt a mai napon olyan is ami kevésbé villanyozott fel engem. A terem egyik részébe Zsófi úgy megy mint aki  a jégen jár, teljesen fura. Gondolkoztam hogy mi lehet ott a baja, hogy nem hajlandó a teremnek arra a részére menni, majd arra jutottam hogy valószínűleg azért mert a laminált padlót úgy sütötte a nap, hogy a Zsófi szemmagasságának az vakító fény lehet....

Végezetül elismételtük a múltheti mondókát a Mit csinál a két kezemet. Nagyon örültem neki hogy a gyerekek mennyire megjegyezték :)

Lényegében Zsófi jobban teljesített most mint múlthéten. Látszik a sok kimaradásunk a munkából, de múlthéten folyamatosan minden jót megerősítettem nála, másról nem szólt neki a dolog csak arról h mit csinál jól és azért kaja jár, ma már sokkal kevesebbet kellett jutalmaznom, ezt bizonyítja az is, hogy míg múlthéten elfogyott minden jutalomfalat most a felét hazahoztam, és most a végén minden gyerkőctől kapott 1-1 virsli darabot :)

A foglalkozás végén elkísértük a csoportot a terméhez, ahol Zsófi kapott egy csomó almát a gyerekektől és az óvónéniktől :) Majd mielőtt még elindultunk volna egy másik teremből kekszet kapott egy dajka nénitől :) Mindenki imádja Zsófit az oviban, ő pedig nagyon szeret ide járni, hiszen mindig jó élményekkel térünk haza, amiért érdemes a következő alkalommal is elmenni :)
Holnap ismét megyünk a Bóbitákhoz és a Pitypangokhoz :) Már megírtam az óravázatomat a holnapi foglalkozásokhoz, de szinte fölöslegesen, mert egyszerűen képtelen vagyok az alapján dolgozni. Mindig írok pár játékot hogy aznap mit szeretnék, de valahogy mindig improvizálok :D Ezért voltam képtelen világ életembe magolni is... :)
Képek sajnos a mai nap nem készültek, mert elfelejtettem gépet vinni, szóval ezek a múltheti foglalkozáson készültek Csipesszel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése