Elérkezett a 3/4 9 és vártuk az első csapatunkat. Meg is érkeztek időben, de nálam már az első mondattal elvágták magukat... A kísérőjük első mondata, a fúj kutya, eredj innen kicsit szíven ütött.... Én meg is mondtam az úrnak a magamét, hogy gratulálok neki, hogy ezt a példát mutatja a vele lévő gyerekeknek, hogy így kell az állatokkal bánni... úgyhogy én már az első percbe fel is húztam magam a dolgon... Aztán a gyerekekből áradó passzivitás volt ami még szíven ütött... egyszerűen nem értettem, hogy mitől van ennyi élet unalom bennük, nemhogy örülnének, hogy vége a sulinak és még vetélkednek egy jót. Hát én totálisan el voltam képedve... Na mind1, akkor azt gondoltam, hogy na jó kis nap lesz... csak ezeket a rossz szavakat és életunt fejeket fogom látni egész nap, de nem :) Hála az égnek a többi csapat teljesen aktív volt, még az utolsó csapat is gond nélkül megcsinált minden feladatot nekünk, pedig akkor már 3 órája legalább úton voltak és vetélkedtek.
A mai vetélkedőnk része egy váltó verseny volt rákjárásban, a nyertes embereknek kellett trükköt kérni a kutyáktól, miután megcsináltam a trükköket a kutyákkal, nekik önállóan kellett velük dolgozniuk. A pontokat arra kapták, hogy mennyire voltak aktívak, lelkesek, mennyire figyelték meg hogy miket csinálok, és azt mennyire tudták kivitelezni. Azokat a gyerekeket külön jutalmaztam, akik féltek a kutyától és minden félelmüket felül múlva is ki mertek állni és mertek a vizsláktól trükköt kérni. Le a kalappal előttük, hogy röpke 5 perc alatt mennyi bátorságot gyűjtöttek. Azért biztosan közrejátszott, hogy nem akartak pontot veszíteni, plusz hogy látták hogy a többi gyerek is milyen jól teljesít és nem akartak lemaradni.
Az állomás második részében egy kutyás igaz-hamis tesztet töltöttek ki a gyerekek, ezekben is egész jól teljesítettek. Tavaly megdöbbentő volt nekem a fajta felismerős játékban, hogy mennyire nem ismerik fel a kutyafajtákat, ráadásul a magyar fajtákat sem ismerték a gyerekek 70%... pedig magyarok vagyunk hahóóóó... oké, hogy egy akitát nem ismernek föl, de hogy egy pulit vagy egy kuvaszt??? hmmm ez nekem elgondolkodtató volt, hogy az ilyen fajta feladatokat is bele kellene vennem a gyermek foglalkozásaimba... valamint a kutya jelzéseit hogy értsék... mit jelent ha behúzza a farkát, ha a füle így meg úgy áll a kutyának stb.... azért szerintem nem árt ha ezekkel tisztába vannak a gyerekek, hiszen a kutya az az állat, akivel azért szinte a legtöbb gyerek napi kapcsolatba van...
Szóval a mai napon is túl vagyunk a vizslákkal. Nevettünk ma is sokat a gyerekekkel, és ahogy próbálták "kiüzletelni" a plusz pontokat :) A vizslák ma is kifáradtak, pedig kevesebbet dolgoztak mint tegnap, de azért ebbe a 35 fokba ez is megviseli őket.
Vasárnap délután fél 6-tól várom a kutyázni vágyó gyerekeket a Szent László lovardába a Fábiáni útra :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése