Csipesz képzése :)

Csipesznél se lesz nehéz dolgom a tanítással úgy érzem. Ő is ugyanolyan haspók mint Zsófi, jutifalatért bármit képes megtenni. Szinte hisztérikus állapotba kerül ha etetés következik. Már egy hete nálam van, de még mindig szenvedünk az etetések előtti türelem megtanulásával. Már eljutottunk oda, hogy szépen leül és körülbelül fél percig képes várni, de ha tovább kell akkor remegni kezd és nyüszög, annyira kis éhenkórász :) Sajnos ilyenkor szemkontaktus kizárt nála, rá van zoomolva a tálkára és egy pillanatra nem veszi le a szemét róla. De persze ezen is próbálok javítani, és tudom, hogy idővel ez is menni fog neki. :)

Már a héten elkezdtük az Ül, Fekszik, Nem szabad, Pfúj, és a Hagyd parancsot tanulni. Ülni gyönyörűen tud, kézjelre és szóbeli parancsra is, már a fekvés is elég jól megy neki. A pfúj parancsra kiköpi a szájából a benne lévő dolgot, pedig ezt konkrétan nem is tanítottam neki :) és Zsófinál nem is tudtam megtanítani :)
Élelem megtagadást is gyakoroljuk, már időbe elkezdem, nehogy úgy járjunk, mint Zsófinál, hogy gondolkodom elmenjünk-e vizsgázni, vagy lekapja a májaskenyeret az asztalról. Zsófinál az a baj, hogy amikor spontán leejtek valamit, vagy elé teszek valamit és elbújok nem nyúl hozzá... De ha belépünk az idegen szobába, vagy hirtelen megérzi az étel illatát akkor kikapcsol. Ezért félek a vizsgán... Már millió módszert kipróbáltunk, több kutyás segítségét kértem, de még mindig nincs meg a megfelelő módszer rá.

Ma is voltunk kint Zsófival és Csipesszel a kutyasuliba. Nagyon szerencsém van mindkét kutyámmal, mert egyikőjük sem félős fajta, sőt Csipesz kimondottan bátor. Ma is lőttek, ostoroztak mellettünk, de konkrétan nem is érdekelte a zaj. A szemkontaktus a Figyelj parancsra nagyon jól megy neki, ezt is Zsófitól leste e, ezt először kettőjükkel egyszerre próbáltam ki. Már gyakoroltuk a lábmellett követést is jutalomfalattal, persze az ujjamból sem sok maradt közben. :)
 Most épp anya darálja a kenyeret a Csipesz fekvőhelye fölötti pulton, közben Csip nyugodtan alszik. :) Tegnap a porszívó teszten is átment. Ma egyedül öcsinek a house zenéje nem tetszett neki amikor üvöltött a hangfalból, de nem félt tőle csak kicsit messzebb ült tőle :)
A gyerek zsivajhoz is hamar hozzászokott, mert itthon van két unokahúgom, és persze a többi kis unokatestvérem is jön látogatóba sűrűn, ezért folyamatosan gyerekek között van, hallgatja a hisztit, a kiabálást, folyamatosan mennek utána. Nagyon jól bírja a gyűrődést :)

Tegnap este Csipesz leghiperaktívabb napja volt. Szinte egész nap pörgött, alig aludt. Este 6-tól 9-ig mindent letámadott, megugatott, szétrágott, megmorgott, megnyalt :) Le se ült egy percre se. Ráadásul este eljött öcsi egyik barátja egy 8hetes kan német vizslával. A két kicsi nagyon jót játszott. Csipesz a múltheti kutyás játékhoz képest, most egy nagyon domináns és bátor oldalát mutatta be. Folyamat nyúzták egymást Báróval. De legalább annyira kimozogta magát, hogy egészen hajnal 5-ig fel  sem ébredt, hogy kivigyem pisilni.

Zsófia pedig nagyon kedves a kicsivel. Csip persze direkt a Zsófi helyére fekszik le ha Zsófi felkel onnan, de miután meglátja, hogy ott a kicsi, inkább hagyja őt pihenni és lefekszik máshol. Egyedül akkor mordul rá a kicsire, ha az hirtelen felugrik a hátára, vagy ha kiveszi a szájából a játékot, vagy befekszik mellé a helyére. Egyébként etetésnél is egymás mellett esznek, és semmi féltékenység nincs köztük.

Sajnos a képzésről képet még nem tudok feltenni, mert napközbe nincs aki fotózzon, de nemsoká remélem képekkel is tudom archiválni a blogot :)

Szegedi kiruccanás Csipesszel

Tegnap délelőtt megtörtént Csipesz első buszozása Szegedre. Ő is hasonló jól viseli az ilyen megrázkódtatásokat mint Zsófi. Nagyon büszke is vagyok rájuk, hogy egy pisszenés nélkül, bátran utaznak tömegközlekedésen. Ráadásul a busznak olyan hangja volt mint egy tranktornak, de ez Csipeszt nem zavarta meg az alvásban, bezzeg az én fülem már kezdett tőle megfájdulni.

Mikor beértünk Szegedre elvittem Csipeszt a szállítóban a Kárász utcára. Csip jobban viseli a nyüzsgést és a zajokat mint gondoltam. Azt hittem majd biztos felébred a sok dudálásra, meg hogy sok ember zajong mellettünk, ehhez képest úgy aludt a hordozóban, hogy a négy lába az égnek meredt és még csak meg se rezzent. Szóval már elmondható, hogy mindkét kutyám jobban bírja a tömeget nálam. Biztos azért ilyenek a kutyáim, hogy tanuljak tőlük egy kis türelmet és nyugalmat :)

A Kárász utca után találkoztam a Széchenyi téren barátnőimmel Edinával és Eszterrel. Edina Kulcsról utazott le Audrey nevű kis malijával, aki szintén a Kékcsillag büszke tagja.
Az első pár pillanat nem volt valami kellemes, mert Audreynak hirtelen sok volt az új élmény és mellé Csipesz, ezért kicsit rámordult, de ott volt Zoli, aki Edina segítsége a kiképzésben, és megmutatta Audreynak, hogy attól, hogy Csipesz újdonság, még nem feltétlen rossz dolog az életében. :)

Audrey képzése után elindultunk az Árkádhoz, ahol Ildi barátnőnkkel találkoztunk. Persze mit ne mondjak a Párizsi körút sem a csöndességéről híres. Csip mégis végig aludta az ott létünket, ami volt vagy 3/4 óra. Szóval a zajtréningen ügyesen helytállt.

Ezután elmentünk a Kálvária térre, ott megetettem Csipeszt és kicsit közelebbről is megismerkedhettek Audreyval. Sajnos mivel ott nem engedtem el Csipeszt, mert elég közel volt az úttest így nem tudta bemutatni  a többieknek igazi kis hiperaktív énjét. :)

Délután jöttünk is haza mert nem akartam hirtelen lefárasztani egy kiruccanással szegény babát. Egyébként pont tegnap volt 2 hónapos a drágám :)

Én naiv azt hittem ennyi újdonság és kirándulás után majd biztos jól elfáradt a kutyám..... nos erre elég rendesen rácáfolt, mert még este 9kor is marcangolta valamelyik játékát, amihez morog és néha ugat. Meg rohangál oda vissza a családtagjaimhoz, mindenkitől kikönyörögve egy kis simit.

Persze Zsófiáról sem feledkeztem meg tegnap. Vele mint mindig az élelem megtagadást gyakoroltuk öcsém segítségével. Én elsétáltam Zsófival mellette, miközben ő nyújtotta a kutya felé a sonkát. Az első pár próbálkozás nehezen ment. Sajnos Zsófinak a mumus az élelem megtagadás feladat. Nem tudom, hogy azért van-e mert menhelyről való  és ott meg persze előtte a kóborlása alatt megismerte a nélkülözést és az éhezést, és annyira beleivódott ez az életben maradásért lopni kell ösztön, vagy esetleg én csinálok valamit rosszul. Az az igazság, hogy eddig senki nem tudta nekem megadni a megfelelő módszert, hogyan neveljem le erről. Volt aki azt mondta üssek az orrára. Volt hogy kitettem elé kaját én meg elbújtam és vártam hogy hozzányúl-e, de ilyen helyzetekben tudja hogy feladat van és nem nyúl az ételhez, maximum megszimatolja, de amikor érzi, hogy egyedül van, simán lelopja a húst az asztalról.
A kis gyakorlás után Ádámmal elvittük egy körre a Kurca partra rohangálni. Majd este még öcsémékkel is ment egy kört a városban, úgyhogy végül neki is azért mozgalmasabb napja lett.

Csipesz első napjai nálunk :)

2012. július 14-én este felé Ádámmal átmentünk Nagymágocsra, ahol egy kedves család babavizsláit teszteltük le a Volhard féle kölyök teszttel. 3 kutyus is megfelelt volna a követelménynek, hogy terápiás kutya legyen, de mégis Csipesz fogott meg mindkettőnket legjobban. Ő volt az egyetlen a kölykök közül aki apportozásnál visszavitte a papírgalacsint Ádámnak, és ő volt az egyetlen, aki a zaj tesztnél oda is ment a zajforráshoz (lábas-kanál) és megszimatolta megvizsgálta, hogy mi ez. Úgyhogy ezek után úgy gondoltuk ő kell nekünk.
Nagyon kis hiperaktív bébi kutya, de ha alvás van, akkor aztán még a családi ebédet is végig alussza, pedig nem vagyunk kis zajjal. :) De jól is van ez így.
Még az összerágok mindent korszakban van, hisz még csak 8 hetes, de a "nem szabad" parancsot már nagyon tudja, és ilyenkor teljes megbánást mutatva a pofiján leteszi a fejét,  hogy ő ugyan semmi rosszat nem tett. :)


Még csak másfél napja van velem, de már annyi dolgot átélt. Első este már volt velünk szalonna sütésen, itthon vagy 10-en körbekaptuk plusz két gyerek. És csodásan tűrte, ment oda mindenkihez. Fel se tűnt neki, hogy összetört egy napágy, míg rajta kívül szinte mindenki szívbajt kapott ijedtében. :)

Zsófiával is jó volt az első találkozásuk. Semmi morgás nem volt, Zsófira nagyon büszke voltam, hogy egyke létére ilyen jól viseli a kistesót. Persze azóta volt 1-2 odamorgás Zsófi részéről, mikor teljesen váratlanul a hátára ugrik Csipesz :D de ez nem egy nagy veszekedés.

Tegnap délelőtt odavoltunk Zsófival meg Csipesszel a kutyasuliba. Zsófival megcsináltam a szokásos csoportos engedelmest. Nagyon jót tett neki, hogy 3 hétig nem én csináltam vele, mert most pórázon és póráz nélkül is folyamatosan nézett fel rám lábmellett követésnél. Nagyon büszke voltam rá. Trükköket öcsivel is gyakorolták, azt már megcsinálja bárkinek. Gyerekeknek nehezebben, mert valahogy ők nem úgy kérik tőle, de ezen is majd javítunk, hisz még egy hónapig velünk lakik az 5 és a 9 éves unokahugom, akik persze bolondulnak mindkét kutyusért.

A kutyasuliban Csipesznek is akadt játszótársa egy 3hónapos labrador Carlos. Az elején Csipesz kicsit agresszívabban harapdálta és küzdött vele, de a végén már jól megvoltak egymással. Játszottak a madzagra kötött kesztyűvel.:)

Tegnap este pedig kivittük a blökiket egy lovardába. Zsófi ott szabadon rohangált a tanyán meg a mezőn Vigóval az óriás snauzerrel, Eddivel az airedale terrierrel és Silivel a foxival. Őket a kutyasuliból már ismerte, mert ők is járnak ki hozzánk.( Én a kutyasuliban Silikével szoktam csinálni az engedelmest, mert a gazdijuk nem bír 3 kutyussal. :) )
Csipesz az benne volt a szállítóketrecébe a lovardába, csak kicsit vettem ki, de ugye én is lovagoltam ezért nem tudtam ennyi felé figyelni így ő  pihengetett addig.
Zsófiát pórázra kellett venni mikor én lovagoltam, mert egyszerűen nem értette, hogy mit keresek én annak a nagy állatnak a hátán, és hogy jövök le onnan :) jött volna oda folyamatosan hozzám. De egyébként nagyon jól viselte az állatokat, vagyis... vannak tyúkok is, és Zsófiból előjött  a vadászösztön és kicsit megkergette a tyúkállományt, de a lovakkal teljesen jól elvolt, nem ugatta őket, nem félt tőlük, az istállóba is járt kelt :)

Este Zsófia úgy aludt mint a bunda, kifutkározta magát a lovardába. Csipesszel még felkelek éjszaka 1x- max 2x, de ő is alszik szépen.

Ma nagyon meglepődtem Csipesz viselkedésén, és olyat tapasztaltam, amit Zsófinál sose. Odaállt az ajtó elé és hanggal jelezte, hogy ki akar menni pisilni és inni. Pedig csak másfél napja van velünk, csak azóta van bent a lakásban, és ezt nem is tanítottam neki. Szóval le a kalappal előtte.  :)

2012. 05. 12. Budapest Nemzeti Színház

Múlthét szombaton Zsófival ismét vonatozni kényszerültünk. Reggel 5kor keltünk, hogy időben el tudjunk indulni Pestre, hogy odaérjünk 10 órára a Nemzeti Színházhoz, ahol a Kékcsillag Segítőkutyás Egyesület bemutatózott.
Ismét Panni és Füge várt minket a Nyugati Pályaudvaron.
Villamossal mentünk egészen a Színházig, ahol már a többiek vártak ránk, hogy még a színpad előtt elpróbálhassuk a bemutatót.

Edina volt a szónokunk, miközben bemutatóztunk, ő beszélt a kutyás terápiáról és az egyesületünkről.
A bemutató bent a színházban a színpadon zajlott. A szemünkbe világított a reflektor fény, én remegtem mint egy kocsonya, de ezt leszámítva jól sikerült a bemutató. Egy  engedelmes feladatsorral kezdtünk, majd mindenki egyesével bemutatott pár trükköt. Mi Zsófival integetést, pacsizást és kúszást csináltunk. Majd a trükkök végén egy meghajlással zárta Zsófi az ő bemutatózását :)

Ezután Lucával játszhattak a gyerekek. Utánozhatták a mozgását a színpadon.
Játszhattak velünk még egy játékot, ahol egy gyerkőcnek növekvő sorrendbe kellett állítania a kutyusokat, majd meg kellett mondania a különbségeket Botond és Füge között.

A bemutatónk után a színház előtt Kata-Panni és Edina arcot festettek a gyerekeknek, persze kutya pofikat rajzoltak rájuk.
Az egyik kislány nagyon aranyos volt. Ő Zsófi akart lenni, és miután elkészült a Zsófi pofija őt már csak Zsófi néven lehetett szólítani :)

A bemutatónk után a gyerekek szabadon játszhattak és trükköket kérhettek a kutyusoktól. Zsófi nagyon jól viselte a gyerekek nyúzását. Az egyik kislány majdnem kinyomta a szemét, belemart a combjába, és a bőrét marva rángatta és ezt  Zsófi szó nélkül tűrte. 

A többiek is meg voltak döbbenve rajta, hogy mennyit bír a blöki és hogy még élvezi is, hogy ennyire nyúzzák. Én nagyon büszke voltam rá, bár néha már nekem fájt, amit vele műveltek a gyerekek. De ezeket látva bátran viszem akár kicsi gyerekek közé is, akik még nem tudnak szépen kutyázni.

Este 7 körül értünk haza Zsófival, teljesen kifáradva az utazástól és a sok munkától :) De ezeket félretéve egy nagyon jó napot zártunk le. Ezáltal egyre bátrabban és magabiztosabban állunk ki idegenek elé bemutatózni.

Arlói csapatépítő túra 2012.04.28-05.01-ig

2012. 04. 28-án Ádám kivitt minket Szentesen a vasútállomásra, ahonnan Zsófival indultunk Budapestre. Ez volt Zsófi első vonatozása, de nem igazán viselte meg a dolog. Engem kicsit jobban kerülgetett a gyomorgörcs, mert tudtam, hogy Félegyházán 4 percünk lesz átszállni, nagy táskával kutyával ez elég nehéz ügy volt, de sikerült megoldanom a problémát, és utána sokkal nyugodtabban zötyögtünk tovább a Nyugati pályaudvarig, ahol Panni és Füge várt minket.
Pesten metróval eljutottunk a Stadionokig, ahol megvártuk Edinát, és busszal tovább utaztunk Arlóra.

Szentesről az út Arlóig cirka 6-6,5óra hosszú volt.
Arlón Bia jött ki értünk, majd a nyaralónál Niki, Huba, Boti és Luca várt ránk. A fiúk és Kata Zorkával később érkezett meg.
A csapatépítő összesen 3 napig tartott. Voltunk kirándulni, gyakoroltunk a május 12-i Nemzeti színházi bemutatónkra, sokat beszélgettünk, a kutyusok is megismerték egymást. 1-2 összezördülést kivéve nagyon jól kijöttek egymással. Zsófinak lett egy kis balesete a körmével, ezért Doni elvitt minket Ózdra az állatorvoshoz. Ő ellátta a sebet, majd egy kis pihenés után mostanra már teljesen meg is gyógyult neki.

Niki irányításával megcsináltuk Zsófival a házi temperamentum vizsgát. Elég jól sikerült, egy feladatot kivéve. Amikor Zsófia előtt májkrémes kenyér volt kitéve az orra előtt az asztalra. Nos hát nem sok maradt meg a kenyérből... Az élelem megtagadást akkor tudjuk megcsinálni szépen, ha rászólok Zsófira, hogy hagyja az ételt.. Szeretném ha eszébe sem jutna elvenni az ételt az asztalról, de ez nagyon sok gyakorlás után fog csak sikerülni. A vizsga többi része csont nélkül sikerült. Mindent nagyon ügyesen megcsinált ezt leszámítva. Augusztusig még lesz időnk az élelem megtagadást gyakorolni, hogy akkor már éles helyzetbe is ugyanilyen jól sikerüljön a vizsgánk.

Mikor Ádám megtudta, hogy Zsófi megsérült, azonnal értünk jött Arlóra és ő hozott minket haza kocsival, hogy Zsófinak ne kelljen 6órát tömegközlekedni fájós manccsal.
Ez a 4 nap annyira kiszívta Zsófi energiáit, hogy 3 napig szinte csak aludt megállás nélkül. Már azt hittem megbetegedett, hogy csak fekszik, fel se kelt, csak a szemét forgatta, elég ijesztő volt. De így utólag visszagondolva, nagyon jól sikerült ez a kis hétvége. Nagyon jól összehozta a Csillagos csapatot. Remélem sok ilyenbe lesz még részünk együtt :)

"Kirándulás" Ádámmal :)

2012. 04. 27-én elkísértük Ádámot dolgozni. Fél10-kor indultunk Szentesről. Zsófi hátul utazott kutyaszállító dobozban. Jól viselte az utazást, csak nagyon csúszkált a körme a műanyag szállító boxban, így szegény nem tudott nyugton ülni utazás közben.
Első megállónk Kecskemét volt. Amíg Ádám bement a kutyás boltba én Zsófival a piactéren csináltam egy rögtönzött kis városi tréninget. Különböző helyekre kifektettem, leültettem és otthagytam. Az az igazság, hogy nagyon meg voltam elégedve vele. Mozdulatlanul helyben maradt, pedig piac téren voltunk, vagyis sok ember volt jelen akik közöttünk sétáltak el.
Még a haltie-ban is gyakoroltunk, mert egy idő után kényszerásítások, és kaparászások kíséretében próbál megszabadulni tőle Zsófi, de ilyenkor mindig kizökkentem ebből a lelkiállapotból és feladathelyzetbe állítom, például láb mellett követéssel, vagy kifektetéssel.

Következő megállónk Solt volt. Ott még a kutyás boltba is bejött velünk Zsófi ahol még degukkal is találkozott életnagyságban :)
Nagyon jól viselkedett a boltban. A kezdeti szimatolás után szépen leült és türelmesen várta a beszélgetés végét.
Többen is megkérdezték, hogy "jaj, de aranyos kutyus, mennyi idős? biztosan kölyök még.."- és én mindig felvilágosítom az embereket, hogy nem kölyök már, már körülbelül 3éves, csak kis növésű, és kölyökfejű.:)

Az utolsó megállónk Soltvadkert volt. Ott Zsófi a kocsiban várta, amíg mi elmentünk a híres cukrászdába fagyit enni. :) De persze kapott ő is belőle. Megkapta a tölcsér végét egy kicsit fagyival ízesítve.

Mikor hazaértünk (délután 5kor) Zsófi már hulla fáradt volt. Nyitott szemmel aludt a szobámban.
Ma pedig indulunk Arlóra Zsófival a Kékcsillag SE csapatépítő hétvégéjére. Már nagyon várjuk, kivéve az utazást, ami 6órányi buszozást és vonatozást jelent...

Szekszárdi bakancsos túra a Föld napja alkalmából

Sajnos mostanában nem volt annyi időm Zsófira mint amennyit szerettem volna a képzésére szánni. Remélem ez nemsokára megváltozik, most hogy már nem kell a tanításokra készülnöm :)

Nos a hétvégén odavoltunk Zsófi kutyussal kirándulni. Kezdődött az egész szombaton. Délután Ádámmal elvittük a blökit futni, meg labdázni kicsit, hogy lemozgassuk az első buszozásunk előtt. Este 8kor szálltunk fel a buszra Szentesen. Hál istennek alig voltak a buszon, így én is nyugodtabban szálltam fel. Zsófi nagyon jól viselte az utat. Minden érdekelte, háromnegyed óra elteltével már kezdett felpörögni és elég nehéz volt arra utasítani, hogy üljön szépen a fenekén. Útközben még ellenőrrel is találkoztunk. :)

Ahogy beértünk Szegedre várt minket Edina-Panni és Füge. A kutyusok gyorsan összebarátkoztak :)
Elvittük őket egy gyors körre a kutyafuttatóba, utána mentünk is haza pihenni, mert másnap nagyon korán kellett kelnünk.
Mikor hazaértünk megetettük a kutyusokat, majd mi is nyugovóra tértünk a nagy utazás előtt.
Vasárnap reggel 5kor keltünk, fél6kor már el is indultunk Fügével meg Zsófival a kutyafuttatóba, hogy a hosszú út előtt kicsit mozoghassanak. Fél7kor volt az indulás Szekszárdra. Kocsival utaztunk, 4en mentünk és a 2kutyus. Utazás közben minden rendben volt. Az ebek is nyugodtan feküdtek a helyükön az autóban.

Mikor megérkeztünk, Kata-Zorka és a gyerekek már vártak minket. 4kutyussal indultunk neki a túránknak. Elengedtük őket és szabadon rohangálhattak közöttünk. Persze ezt legjobban Zorka élvezte, aki mint a futott oda vissza fáradhatatlanul. Kicsit irigyeltem, hogy honnan van ennyi energiája :)

A túra alatt sétáltunk hegyen fel-le, meredek domboldalakon és mocsárban is. Majd amikor kiértünk egy táborhelyre, ahol egy nagy füves völgy volt letáboroztunk, megebédeltünk és elkezdtünk játszani a gyerekekkel.
Zsófi és Füge a nagyokkal játszott. Az volt a feladat, hogy a gyerekek kaptak 1-1 jutifalatot, ezt megszimatoltatták a kutyákkal, majd ők elbújtak az erdőben. Mikor mindenki megtalálta a búvóhelyét elengedtünk a kutyákat és nekik meg kellett keresniük a gyerekeket.

Amíg mi bújócskáztunk Kata és Zorka a kicsikkel "utánozd a kutyát" játékot játszott. Segítségükre volt ebben Kata barátnője Edina is Mangó nevű kutyusával.

Mivel a játékok kicsit elhúzódtak, ezért egy gyors oklevél és kitűzőátadásra volt időnk csak. Minden túrázó kapott egy-egy oklevelet, egy-egy kitűzőt és 2 energiaszeletet.
Miután mindenki megkapta az ajándékait elindultunk hazafelé. Visszafele sokkal hosszabbnak és kimerítőbbnek tűnt az út. Alig bírtuk már vonszolni magunkat. Sokkal több pihenőt kellett tennünk, mind odaúton.

Fél 3-ra vissza is értünk az induló ponthoz. Megvártuk, hogy minden gyerkőcért jöjjenek a szülei, majd mi is elindultunk haza.

Mikor visszaértünk Szegedre, ránk még Zsófival várt egy újabb buszozás. Most sajnos teletömött buszon kellett utaznunk. Tele volt a padló bőrönddel, és sok álló utas is volt. Én magam sem szeretem az ilyen zsúfolt járatokat, nemhogy kutyával együtt.. De túléltük, Zsófi nagyon jól tűrte a tömeget. Jobban mint én. Nekem tömegiszonyom van, de hál istennek Zsófi tartotta bennem a lelket, és az ő nyugalma áttevődött rám.
Este 8ra értünk haza Szentesre.

Nagyon jó kis túrán vagyunk túl. Sok félelmemen felülkerekedtem ezalatt a két nap alatt, gondolok itt a buszozásra például. Örülök neki, hogy a lányok nem hagyták, hogy itthon maradjak. Köszi csajok :)